A gyomorfekély a gyomorfal, nyálkahártya felőli oldalán kialakult nyílt sebe, amely akkor jön létre a védő és károsító faktorok egyensúlya felborul.
Mik azok a károsító és védő tényezők?
A gyormorfekély okai:
A gyomorfal egységét védi a nyálkahártyát borító, megfelelő összetételű (bikarbonát) nyákréteg, a nyálkahártya sejteket alkotó megfelelő szövetközti kapcsolat, a gyomorfal vérellátása, nyirokkeringése és a szervezet immunsejtjei.
A károsító hatások rendkívül sokfélék lehetnek.
Infektív tényezők (baktériumok-legjelentősebb: Helicobacter pylori, vírusok, gombák),
kémiai anyagok (természetes: sósav, epesav; mesterséges: gyógyszerek-legjelentősebbek a nemszteroid fájdalomcsillapítók ( NSAID-ok), vegyszerek, maró anyagok véletlen lenyelése),
fűszerek, adalékok, dohányzás és alkoholfogyasztás
Stresszhelyzetet jelentő események (súlyos baleseti sérülés, sokkos állapot, maratoni futás, rendkívül megerőltető fizikai aktivitás). Esetükben rendkívül hamar, akár pár nap alatt is kialakulhat a fekély. A közhiedelemmel ellentétben a “mindennapi” pl. munkahelyi stressz nem tartozik a gyomorfekélyt produkáló tényezők közé.
Egyes kórképekhez is társulhat gyomor és vagy nyombélfekély, ilyen a Crohn betegség, sarcoidosis, egyes autoimmun kórképek, vasculitisek, rendszerbetegségek.
Ritkább esetben a kórokok között szerepelhet genetikai tényező, pl.: (Zollinger-Ellison-szindróma) a fekélybetegségek 0,1-1%-ban, főként a 30-50 éves korosztályban. A kórkép alapja a hasnyálmirigy vagy a nyombél gasztrin termelő tumora és az ezzel járó savtúltermelődés.
Hazánkban a fekélybetegek kb. 60-70% H. pylori asszociált fekélybetegségben szenved, az esetek kb. 30-40%-ban NSAID/aszpirin kezelés áll a háttérben.
A gyormorfekély tünetei:
A gyomorfekély tünetei változatosak lehetnek, de a leggyakoribbak:
Fájdalom a gyomorszáj tájékán, a -mellkas és a has között- fellépő fájdalom, mely rendszerint tompa, égő jellegű. Jellemző, hogy közvetlenül étkezés után megszűnik, majd a gyomor kiürülésének előrehaladtával (kb 2 óra múlva) fokozatosan visszatér.
Hányinger és az étkezést követő teltségérzés, romlik az étvágy, böfögésre a panaszok enyhülnek.
Puffadás is társulhat, mint nem specifikus tünet.
Fogyás általában az étvágytalanság következménye. Jelenléte azonban alarm tünet, azionnali kivizsgálást javall.
Széklet színének feketévé vagy súlyos esetben véressé válása ( ld. szövődmények)
Bizonyos ételek - fehérbor, édesség, erősen fűszerezett, paradicsomos, zsíros ételek- fokozzák a panaszokat.
Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni? Amennyiben tartós hasi fájdalmat, véres hányást vagy fekete székletet tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz,mert ezek a súlyos gyomorfekély vagy szövődményeinek jelei lehetnek.
A gyormorfekély szövődményei:
Vérzés: ha a fekély mélyre hatolása közben egy eret ér, vérzés léphet fel. Ha ez a vérveszteség nagy mennyiségű és hirtelen következik be, akkor eszméletvesztéssel járhat. A gyomorba jutott vér hányás formájában szokott kiürülni, a nyombélből származó vér a következő napokban mint emésztett vér, szurokfekete széklet formájában jelenik meg.
Penetráció: A fekély fokozatosan mélyülve átfúrja a gyomor falát és a környező szervekbe tör át anélkül, hogy a szabad hasüregbe nyílna meg. Arról ismerhető fel, hogy a fájdalom jellege egyszer csak megváltozik. A fekélyes panaszok étkezésre egy idő után nem szűnnek meg, és a fájdalom egyre jobban lokalizálhatóvá válik. Az elülső és a hátsó hasfal felé sugárzik. Idegi közvetítés révén a bal váll fájdalma is jelentkezhet. A hasnyálmirigy felé történő penetrációt súlyos vérzés kialakulása jelzi.
A fekély átfúródása: Ha a megelőző fájdalmaktól eltérően egészen hirtelen, eddig ismeretlen erősségű, tűrhetetlen, szaggató fájdalom jelentkezik a gyomorszáj közepében vagy annak valamelyik oldalán, akkor azt nagy valószínűleg a fekély átfúródása okozta. A folyamat rövid időn belül heveny hasi katasztrófa klinikai képéhez vezet és műtét nélkül a kialakuló hashártyagyulladás igen gyakran halálos kimenetelű.
Szűkület kialakulása: A hosszan tartó gyulladás következtében, legtöbbször a gyomor alsó szakaszán, annak kimeneténél fordul elő, és a táplálék ilyenkor nem tud a nyombélbe jutni. A szűkületet a gyomor előbb mozgásának fokozásával próbálja kiegyenlíteni, amelyhez előbb-utóbb a gyomor kitágulása jön létre. A fokozott gyomormozgás és a szűkület nyomán kifejlődő tágulat csak egy időre képes kiegyenlíteni a gyomor kimenetének csökkent átjárhatóságát, a gyomorban maradó pangó étel előbb kisebb, majd nagyobb mértékben hányás útján ürül ki.
Rosszindulatú átalakulás: A gyomor jóindulatú fekélyeinek kb.5 % alakul ki gyomorrák. A gyomor fekélye esetén azonban már a betegség első megjelenésekor fel kell vetni tumor gyanúját is, mivel a daganatok gyakran kifekélyesedett nyálkahártyával jelentkeznek.
A gyormorfekély diagnosztikája:
A gyomorfekély diagnosztizálása orvosi feladat, amely az alábbi módo(ko)n lehetséges:
Endoszkópos gyomortükrözés: Az elsődlegesen választandó vizsgálómódszer, mely egyben lehetővé teszi a mintavétel lehetőségét is a pontos leíráson és lokalizáción túl. Egy vékony ( kb 10-12 mm vastag), hajlékony csövön keresztül történik a gyomor a nyombél vizsgálata.
Rövid ideig ( kb. 3-5 perc) tart, fájdalmat nem okoz. Az eszköz levezetésekor hányinger jelentkezik, melyet helyi érzéstelenítő adásával lehet enyhíteni és a vizsgálat bizonyos helyeken altatásban is elvégezhető.
Helicobacter pylori kimutatása: Invazív vagy non invazív módon lehetséges.
Invazív módszerek közé tartozik az endoszkópos vizsgálat során vett mintákból való közvetlen baktérium kimutatás. A szövettani vizsgálat megbízhatósága 90-95%. -Noninvazív pedig lehet vér-, széklet- vagy légzési teszt, amely kimutatja a baktérium jelenlétét. Ezek közül az urea kilégzési teszt a leginkább elterjedt a H. pylori és főleg az eradikációs kezelés utáni kontrollvizsgálat elvégzésére. Megbízhatósága 90% feletti. A vizsgálat elvi alapja a baktérium ureáz enzim-aktivitása, mely a megivott C13 vagy C14-gyel jelzett urea bontásával a kilégzett levegőben mérhető. Fontos, hogy vizsgálatot éhgyomorra kell végezni, előtte 14 napig ki kell hagyni a protonpumpa-gátló és 7 napig a H2-blokkoló kezelést.
Röntgen vizsgálat:Kontrasztanyagos RTG során láthatóak a fekélyek, bár ezek a vizsgálatok az utóbbi időben háttérbe szorultak. Ennek oka, hogy a felszínes eltéréseket nem tudják biztonsággal felismerni, nem teszik lehetővé a szövettani vizsgálatot és a H. pylori kimutatást. Ma már csak bizonyos esetekben és elsősorban szövődmények esetén a tervezett műtét előtt a környezet megítélésére használják.
A gyomorfekély kezelése
Az étrend módosítása, a dohányzás abbahagyása és az alkohol elhagyása javítja a gyomorfekély állapotát és minden esetben javasolt.
Emellett komplex gyógyszeres kezelés áll rendelkezésünkre, melyről egy másik cikkünkben olvashatnak.
Műtét: Gyógyszeres kezelésre nem reagáló gyomorfekély esetén mindig fel kell hogy merüljön a malignitás, avagy a rosszindulatú betegség gyanúja. Ekkor, ill. a fekélybetegség szövődményei esetén műtéti kezelés választandó.
A “jóindulatú” gyomorfekély műtéti kezelése leginkább a gyomorfekély szövődményei esetén jön szóba, mikor a gyomor perforál vagy penetrál. Ilyenkor helyi aláöltés oldja meg a problémát.
Rosszindulatú gyomorfekély avagy a “gyomorrák” műtéte és az azt megelőző kivizsgálás komplex csapatmunkát indokol, melyről egy úgynevezett onko-team hoz döntést. A sebészi technikáról pedig a sebész és az altató orvos közösen határoz. Erre jelen cikkunkben annak részletessége és eltérő témája miatt nem térünk ki.
A gyomorfekély gyógyulása és a diagnózist követő gondozás:
A fekély gyógyulása egyénileg eltérő lehet. Több tényező függvénye. Először is meg kell említenem azt, hogy gyomorfekély mellett nyombélfekély is képződhet. Ez az utánkövetés szempontjából lényeges tényező, ugyanis a nyombélfekély esetén nem szükséges mindenképpen endoszkópos úton is ellenőriznünk a gyógyulást.
Szövődménymentes gyomorfekély esetén a fekély mérettől függően 4-8 hét gyógyszeres kezelés szükséges. Nyombél esetén inkább 4, míg gyomor esetén 8 hét
Szövődményes gyomorfekély esetében 8-12 hét gyógyszeres terápia szükséges. Nyombél esetén inkább 8, gyomor esetén 12 hét.
A különbség a terápia idejében részben a két terület eltérő erezettségével, részben az eltérő nyálkahártyával magyarázható.
A gyógyszeres kezelés végeztével a gyomorfekélyt mindig szükséges endoszkóppal ellenőriznünk, mert amennyiben nem gyógyult meg, abból ismételt és többnyire sorozat mintavétel szükséges, nehogy a hátterében rosszindulatú folyamat formálódjon.
Az utánkövetési menetrendet még színezheti, hogy a gyomorfekély milyen okból képződött, pl. Helicobacter pylori esetén kissé komplexebb az utánkövetés, mert ebben az esetben azt is szükséges ellenőriznünk, hogy a baktériumot sikerült-e kiírtanunk a gyomorból. Erre legjobb módszer az UBT (kilégzési teszt), amelyre a gyógyszerész kollégánk által részletezett kezelést követően kerül sor.
A gyomorfekély kezelése, mint az legtöbb gasztroenterológiai kórkép is egy multidiszciplináris csapat közreműködésével valósítható meg legjobban, ezért a DokiApp csapata ennek megvalósításában is segítségedre van.
.
Ha szeretnél orvosunkkal konzultálni, kattints az alábbi gombra és látogass el a DokiApp felületére:
Comments