Minden új év kezdetekor fokozott figyelem irányul arra, hogy mit szeretnénk elérni az adott naptári évben, milyen célokat tüzűnk ki magunk elé, amelyeket meg szeretnénk valósítani. Jogosan felmerülhet a kérdés sokakban, hogy mégis hogyan, mi alapján határozzuk meg céljainkat. Ebben a cikkben célállítással kapcsolatos iránymutatásokat, segítségeket olvashatsz.
Egy felmérés szerint az újévkor tett fogadalmak 92%-a nem teljesül be, amelynek számos oka lehet. A leggyakoribban ezek közül a motiváció csökkenése, a lelkesedés elhalványulása és a nem várt akadályok megjelenése. Az imént említett problémák teljes mértékben nem elkerülhetőek a bizonytalanság faktora miatt, azonban ha céljaink tervezése során figyelembe vesszük ezeket, azzal sokat tehetünk a megelőzésük érdekében.
A céljainkra tekinthetünk úgy, mint egyfajta ösztönző rendszerre, amelyek hatással vannak a motivációnkra, de ez ugyanúgy fordítva is igaz. Ennek következtében, amikor célokról beszélünk, nem mehetünk el a motiváció fogalma mellett sem. A motiváció egyfajta hajtóerő (drive), amely olyan ösztönzőkből, motívumokból tevődik össze, melyek cselekvésre, viselkedésre késztetnek minket, ezáltal növelik a hajlandóságunkat a cselekedetre. Bizonyára mindenki halott már a két legalapvetőbb típusáról, a belső és külső motivációról, de mit is jelent ez valójában?
A belső (intrinzik) motiváció központi eleme az élvezet, tehát valamit azért teszünk, mert szeretjük azt az adott tevékenységet csinálni és örömet okoz számunkra. Klasszikus példája ennek, amikor a munkánk a hobbink, ebben az esetben várjuk minden reggel, hogy beérjünk a munkahelyünkre, élvezettel végezzük a ránk bízott feladatot és a saját magunk fejlesztése összhangban van a munkakörünkkel. A külső (extrinzik) motiváció esetében pedig valamilyen jutalom elérése vagy büntetés elkerülése miatt cselekszünk, tehát sokkal inkább eszközalapú ez a jelenség. Szintén munkahelyi példánál maradva ilyen külső tényezők lehetnek a fizetésemelés, az előléptetés, az elbocsátás, a hírnév és egyéb más jelenségek. Régebbi tanulmányok úgy vélték, hogy törekednünk kell arra, hogy belsőleg legyünk motiváltak és a külső motivációt is igyekezzünk átalakítani belsővé (internalizáció).
Manapság azonban egyre több kutatás bizonyítja azt, hogy a motiváció mindkét formájára is szükség van.
Naivitás lenne azt feltételezni, hogy ha szeretjük, amit csinálunk, élvezettel töltjük be a munkakörünket, de nincs fejlődési lehetőség mind karrier-, mind egzisztenciális szempontból, az a mentális jóllétünket kielégítő munkahely. Természetesen ez fordítva is igaz, nem elégséges az, ha külsőleg motiváló (pl. folyamatos fizetésemelés) munkát végzünk, de belső motivációnk nincs, tehát nem élvezhető számunkra az adott pozíció. Összességében érdemes törekedni arra, hogy mind belsőleg, mind külsőleg motiváltak legyünk az adott cselekedet elvégzésére.
Az ilyen fajta motivációs egyensúly megtalálásában van rendkívül nagy szerepe a megfelelő célállításnak. Fontos, hogy válasszuk szét a különböző területen kitűzött céljainkat. Legyenek külön kezelve a karrierrel, magánélettel, hobbival kapcsolatosak. Amikor célokról beszélünk, fontos tisztázni, hogy legyenek hosszú-, közép- és rövidtávú céljaink, amelyek egymásra épülnek.
Következtetésképpen mindig kezdjük a hosszútávú céljaink meghatározásával, tehát például mit szeretnék elérni 5-10-15 év múlva. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mégis hogyan, milyen támpontok szerint határozzuk meg a hosszútávú céljainkat.
Ebben lehet segítségünkre a WHOOPIE módszer, amely egy mozaikszó:
1. Wishing and Hoping – kívánság és reménykedés
Mi az, amit el szeretnél érni? Ez a kívánság legyen olyan, amely kihívás számodra, de nem elérhetetlen, valamint belátható időn belül megvalósítható.
Példa: Szeretnék előrelépni a munkahelyemen 1 éven belül, mert akkor számomra élvezhetőbb munkakörbe kerülök (belső motiváció) és magasabb juttatási rendszerben fogok részesülni (külső motiváció).
2. Outcome – eredmény (vizualizálása)
Ennek a lépésnek két része van.
2.1 Az első, hogy részcélokat határozok meg (segítenek a végső célom elérésében) a SMART célkitűzés elvei szerint:
Specific – specifikus: tiszta és egyértelmű célok
Measurable – mérhető: objektívan mérhető, amely mutatja a haladás ütemét
Attainable – elérhető: reális, de kihívást jelentő
Relevant – releváns: legyen összhangban a képességeiddel, igényeiddel
Time-bound – határidőhöz kötött: kezdő és végdátum pontos meghatározása
Példa: Szeretném 5 hónapon belül teljesíteni az első féléves feladataimat, amelyek szükségesek a későbbi előléptetésemhez.
2.2 Második része pedig a vizualizálás, amikor azt a hangulati és érzelmi állapotot képzeled el, amikor sikerült elérned az előléptetést.
Példa: Elégedettség, büszkeség és boldogság érzése tölt el, hogy teljesítettem a célomat.
3.1 Obstacle – akadály
Fontos már az elején – mielőtt még meghatározod pontos céljaidat – átgondolni, hogy mi tarthat vissza abban, hogy elérd ezeket. Erre érdemes elég időt száni és végiggondolni az akadályozó tényezőket, valamint különválasztani azokat, amelyeket te tudsz kontrollálni, és amelyek a saját kontrollodon kívül esnek.
3.2 Plan – terv
Amennyiben sikerült azonosítanod az akadályokat, gondold végig és tervezd meg, hogy hogyan tudod ezeket leküzdeni a jövőben.
Példa: Lehet, hogy az előléptetéséért többet kell dolgoznod és kevesebb időd marad a kikapcsolódásra, családra, barátokra, stb. Amennyiben ez elvárás a munkáltatótól (nem saját kontroll) és számodra fontos ez az előléptetés, akkor lehet, hogy az idődet is jobban kell tudnod menedzselned, valamint a munkáltatóddal egyeztetni arról, hogy a munka-magánélet egyensúlyban tudjon maradni, ami viszont már általad is kontrollálható.
4. Identity – identitás
Ebben a szakaszban szintén segítségedre lehet a képzelőerőd és a fantáziád. Milyenné szeretnél válni azáltal, hogy eléred ezt a célod? Azontúl, hogy ez egy fontos mérföldkő az életedben, milyen személyiség- és képességbeli fejlődésekkel fog ez járni neked?
Példa: Amennyiben sikerül elérned, az előléptetés egyértelmű egzisztenciális és karrierfejlődési előnyökkel jár, valamint az út, amit addig megteszel biztosan hozzá fog járulni a bizonyos személyiség- (pl. kitartás, határozottság, nyitottság, stb.) és képességbeli (pl. új munkahelyi eszközök, rendszerek megtanulása) fejlődéshez.
5. Execute – megvalósítás
Az utolsó rész maga a végrehajtás, amikor a tettek mezejére lépsz, és amit eddig megterveztél, az alapján kezdesz cselekedni.
Ebben a cikkben bemutatott technikák olyan iránymutatások, amelyek megkönnyíthetik a megfelelő célok kitűzését, valamint ezek végrehajtását. Ne feledkezz meg arról sem, hogy kik azok a személyek, akik segítségedre lehetnek a bejárni kívánt úton, tehát vedd körül magad mentorokkal, érzelmi támaszt nyújtó egyénekkel. Továbbá, fontos az is, hogy tudd előre, hogy mivel fogod megjutalmazni magad, amikor elérted ezt a célt. Ez lehet egy utazás vagy egy nagy ünneplés, de mindenképpen valami olyan dolog legyen, ami számodra örömet okoz, pozitív érzelmekkel, boldogsággal társul és megvalósítható. Amennyiben úgy érzed, hogy elakadtál valahol a célállítás folyamatában vagy egyedül nehezen megy a gyakorlati kivitelezés, merj szakmai segítséget kérni, a DokiApp pszichológus csapata mindenki számára elérhető.
Comments