top of page
Writer's pictureKlinger Mária

Anyák napja margójára – avagy mi segít abban, hogy „elég jó” anyák legyünk?

Újra itt van az anyák napja, május első vasárnapja. A természet hozza a friss hajtásait, szép tavaszi virágait, amivel az édesanyákat köszönti. Idén újra lehet tartani anyák napi ünnepségeket az óvodákban és az általános iskolák alsós osztályaiban. Mégis fontos megemlékeznünk erről a napról és köszönetet mondanunk életünkért virággal, verssel, apró ajándékkal vagy figyelmességgel anyánknak és nagyanyánknak. Amíg lehet.


Életünk első évében főként az anyánk, mint a legközelebbi gondozónk megfelelő figyelme, szeretete és gondoskodása támogatja gyermeke biztonságos kötődésének kialakulását, ami a későbbi bizalmas és intim kapcsolataink alapját képezi.



A biztonságos kötődés kialakulásáért tehát nagy felelősséget teszünk anyáinkra.

„Figyelj, szeress, gondoskodj állandó jelenléttel, szoptass igény szerint minél tovább”, mondják a szakemberek és közben szinte túlzásba is viszed a maximalista elvárásoknak való megfelelést, amiket sokszor Te magad állítottál fel és növeltél tovább.

Pedig elegendő lenne, ha csak „elég jó” anya lennél!

Nem kell tökéletesnek lenned, minden téren folyamatosan megfelelned, néha hibázhatsz, mondhatsz nemet, elfáradhatsz, kérhetsz segítséget, lehetsz kimerült és szomorú. Legyél minél inkább jelen a gyermeked életében, de a sajátodban is! Figyelj magadra, a saját igényeidre, szükségleteidre és vágyaidra! Csak az tud adni, aki figyel arra is, hogy legyen mit adnia!

A kiüresedett kosárból már nem tudunk mit adni.

Ahhoz, hogy ezt el tudjuk kerülni, fontos, hogy minél több helyről kapjunk hatékony segítséget. Ehhez egy jó kezdeményezés a Születés hete. A fesztivál programjai országos szinten kerülnek megrendezésre, aminek célja, hogy az érdeklődők minél szélesebb körben jussanak hiteles információkhoz a várandósággal, a szüléssel és születéssel, a csecsemőgondozással és a kisgyermekkorral kapcsolatban a városban tevékenykedő szakemberek által tartott előadások és interaktív beszélgetések során. Erről a szervezésben részt vevő, illetve a témákat összeállító védőnők, pszichológusok, szülésznők, szoptatási tanácsadók, dúlák, pedagógusok, hordozást oktató szakemberek, alternatív gyógyászati központok, játszóházak, illetve közhasznú civil szervezetek gondoskodnak.


És most nézzünk rá a számok tükrében, hogy hogyan állnak a magyar anyák, illetve a leendő anyák és apák a statisztikák alapján a gyermekvállalással. A KSH előzetes adatai alapján Magyarországon 2020-ban 1,55-ra emelkedett a teljes termékenységi arányszám (TTA), magyarul a megvalósult gyermekvállalások száma. Az 1,55-os mutató annyit jelent, hogy a magyar családok átlagosan több mint másfél gyermeket vállaltak tavaly hazánkban, vagyis valamivel többen vállaltak kettő vagy több gyermeket, mint egyet, hiszen a kettő felé billen az arányszám. Azért fontos ez az érték, mert az utóbbi években ez a szám 1,4 körül mozgott, ami nagyon messze volt a 2,1-es termékenységtől, ami a szakirodalom szerint egy ország népességének fenntarthatóságát tudja biztosítani.


A másik fontos demográfiai mérőszám a vágyott, vagy ideálisnak tartott gyermekszám, ami átlagosan kettő körül van minden korosztálynál. A számok eltéréséből látható, hogy lennének még olyan gyermekek, akiket a szülők vállalnának, de később mégsem születnek meg. Az eltérés okai sokszínűek lehetnek, mint például a családtámogatási rendszer folyamatos változásai, a párkapcsolatok sérülékenysége, a válások magas száma, a munkahelyi stressz és az anyagi nehézségek.


Jóllehet az elmúlt évek családbarát intézkedései alapot és reményt adhatnak a gyermekvállalási kedv további növekedéséhez, azonban figyelembe kell venni a leendő szülők egyéni, párkapcsolati és munkahelyi folyamatait és lehetőségeit is.

Egyéni szinten befolyásolhatják a gyermekvállalási kedvet az életkor, a családi minták, a testvérek száma, a saját születés élménye, a szexualitáshoz fűződő viszony, a nemi szervek fejlettsége illetve esetleges rendellenességei, a meddőség, a testkép változásához való hozzáállás, a gyerekekkel kapcsolatos egyéb tapasztalatok és nem utolsó sorban a karrier. Miközben alapvetően az utódnemzési ösztön irányítása lehet felelős azért, hogy a genetikailag és társadalmilag a legmegfelelőbb partnertől legyen gyermekünk.


Párkapcsolati szinten hatása lehet a gyermekek felvállalására az elköteleződés mértékének, az együttélés minőségének (házasság vagy együttélés), a pár testi és lelki illeszkedésének, a kapcsolati minták és elakadások tudatosításának és a párkapcsolati szerepek tisztázásának.

A munkahely nagymértékben tudja támogatni a munkavállalóit a gyermekvállalásban és a gyermeknevelésben már a várandósság alatt is, illetve a kisgyermekes időszakban.

A munkáltató köteles a várandós munkavállaló számára szabadidőt biztosítani a terhességgel kapcsolatos kötelező orvosi vizsgálatok és kezelések tartamára. Amennyiben azt a nő egészségi állapota lehetővé teszi, várandóssága alatt mindvégig munkát végezhet, veszélyeztetett terhesség esetén pedig táppénz igénybevételére jogosult azzal, hogy a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára betegszabadság nem jár.


Amennyiben a kisgyermekes munkavállaló a GYED vagy GYES után újra munkába kíván állni, a rugalmas munkavégzés a dolgozók számára szabadságot adhat, hiszen akkor és ott tudják teljesíteni a munkahelyi kötelezettségeiket, ahol és amikor akarják. Mivel a várandós nők illetve a dolgozó szülők szükségletei igen változatosak, ezért különböző típusú rugalmas munkavégzési formával kellene támogatni őket, hogy a gyerekeikről és a többi családtagjukról megfelelően tudjanak gondoskodni. Ebbe beletartozhat a távmunka, a home office, a napi 4 vagy 6 órás, illetve a tömörített munkarend vagy a hosszútávú szabadság biztosítása.


A munkáltatók azzal is támogathatják a dolgozó szülőket, akik sokszor gyermekük miatt kialvatlanok, hogy lehetőséget biztosítanak számukra a munkaidőben, például az ebédszünet alatt, hogy elvonulhassanak feltöltődni, pihenni, relaxálni, meditálni egy e célra kialakított pihenő szobában.


További lehetőség lehetne egy edzőterem vagy fitness szoba kialakítása, ahol a munkaidő előtt vagy utána mozoghatnának a munkavállalók a gépeken vagy akár csoportos sportfoglalkozásokon, mint jóga, pilates, bodyart. Egyéb női tanfolyamok szervezésével, mint például Aviva vagy Kriston intimtorna támogathatják a nőket a testi és lelki feltöltődésben és regenerálódásban. A vállalati gyermeknapok és Mikulás ünnepségek is segíthetik a gyermekes szülők elköteleződését és pszichés jóllétét. Az egészségnapokon az orvosi szűrések mellett szakemberek előadásait lehet szervezni a stresszkezelésről, feszültségoldásról, gyermeknevelésről és a párkapcsolatokról.


A munkáltatók speciális támogatást biztosíthatnak azok számára, akiknél a munka és magánélet összegegyeztetésének nehézségei miatt vagy a jelen legnagyobb kihívása, a koronavírustól való félelem miatt jelennek meg a szorongás testi vagy lelki tünetei. Minden alkalmazott számára lehetőséget nyújthatnak egészségügyi és pszichológiai szolgáltatások igénybe vételére. Ennek nagyon jó példája DokiApp szolgáltatás, amely online orvosi és pszichológiai konzultációt, valamint tanácsadást biztosít videótelefonáláson keresztül egyéneknek és a cégeken keresztül a munkavállalóknak is.


A fenti gondolatokkal kívánok minden kedves nőtársamnak, anyáknak és leendő anyáknak boldog Anyák napját, hogy megszülessenek és felnevelkedjenek a gyermekek, akiket vállaltunk vagy még vállalni szeretnénk!


Amennyiben úgy érzed, hogy egészségügyi gondjaid túlnőttek rajtad és szükséged lenne egy szakember segítségére, kattints IDE.

Comments


bottom of page