Gergő hétfő reggel ébredéskor azt érezte, hogy valami nincs rendben. A halántékában lüktető fájdalom jelentkezett, ami percről percre erősödött. "Már megint fejfájás," sóhajtott fel. De vajon milyen típusú fejfájással küzd Gergő? És kell aggódnia miatta?
A fájdalom intenzitása
Gergő a háziorvosához fordult, aki megkérte, hogy értékelje a fájdalom erősségét egy 0-tól 10-ig terjedő skálán. Ez a vizuális analóg skála, ahol 0 jelenti a fájdalommentességet, 10 pedig az elképzelhető legerősebb fájdalmat. Gergő a fájdalmát 5-ösre értékelte, ami már jelentősen befolyásolta a mindennapi tevékenységeit. Emellett a fejfájások gyakoriságáról is kérdezte Gergőt, aki elmondta, hogy huszonéves kora óta vannak fejfájósabb időszakai. Előfordul, hogy hónapokig nem fáj a feje, máskor viszont heti 2-3-szor is van a jelenlegihez hasonló panasza.
Az orvos elmondta Gergőnek, hogy a fejfájások két fő csoportba sorolhatók: elsődleges és másodlagos fejfájások. Ezért további vizsgálódásra volt szükség.
Elsődleges fejfájások
Önállóan jelentkeznek, nem más betegségek tüneteként. Gergő esetében három gyakoribb típust érdemes megvizsgálni:
Migrén: Általában féloldali, lüktető fájdalom, amit gyakran kísér hányinger, fény- és hangérzékenység. Gergő néha tapasztal ilyesmit, de most nem ez a helyzet.
Tenziós fejfájás: A leggyakoribb típus. Tompa, nyomó fájdalom, ami mindkét oldalon halántéktájon vagy körben, abroncsszerűen jelentkezik. Gergő úgy érzi, ez illik rá a legjobban.
Cluster fejfájás: Intenzív, egyoldali fájdalom a szem körül, orrfolyással, könnyezéssel, ami ritkább, de rendkívül kellemetlen. Gergő szerencsére még sosem tapasztalt ilyet.
Másodlagos fejfájások
Amikor Gergő elmondta tüneteit a háziorvosának, az több kérdést is feltett neki, mivel a fejfájás akár egyéb betegségek tünete is lehet:
Magas vérnyomás: Gergő vérnyomása normális, így ezt kizárták.
Csökent folyadékbevitel/kiszáradás: Az orvos javasolta, hogy igyon legalább napi 2-3 liter folyadékot (csapvizet, ásványvizet, teát). Az üdítők, energiaitalok fogyasztása kerülendő.
Kialvatlanság és kimerültség: Gergő elmondta, hogy az utóbbi időben keveset aludt.
Stressz: A munkahelyi vagy magánéleti feszültség is hozzájárulhat a tarkótáji és nyakizomzat feszüléséhez, fájdalmához.
Látászavar: A látásproblémák és a fejfájás között gyakran szoros összefüggés van, hiszen a korrigálatlan látási rendellenességek – például a rövidlátás (myopia), a távollátás (hypermetropia) és az astigmia (szabálytalan szaruhártya görbület) – miatt a szemizmok folyamatos erőfeszítést tesznek a fókuszálás érdekében, ami fejfájáshoz vezethet. Emellett a szemterheléshez kapcsolódó problémák, mint a hosszú képernyőhasználat és a nem megfelelő fényviszonyok melletti olvasás szintén hozzájárulhatnak a kellemetlen panaszok kialakulásához. A tipikus tünetek közé tartozik a homloktáji vagy halántéktáji fejfájás, amely este fokozódhat, gyakori szemfáradtsággal, sűrűbb pislogással, sőt, akár kettőslátással kiegészülve.
A megelőzés és kezelés érdekében fontos a rendszeres szemészeti vizsgálat, a megfelelő szemüveg vagy kontaktlencse viselése, a monitor távolságának és a fényviszonyok beállítása, valamint a rendszeres szünetek beiktatása a képernyőmunka közben.
Gergő elmondta, hogy napi 8 óránál többet ül számítógép előtt, gyakran “elfelejt” pislogni, emellett egész nap sokat böngész a telefonján is.
Alacsony véroxigénszint vagy hipoxia: Ez nem merült fel, mivel Gergő nem szenvedett légúti megbetegedésben.
Alacsony sószint (hyponatraemia): Vérvizsgálattal mutatható ki, nagy hőségben és/vagy fokozott fizikai terhelés esetén fellépő nagyfokú verejtékezés (mellyel nemcsak vizet, hanem sót is vesztünk), nem megfelelő sópótlás esetén alakul ki. Tipikus pl. maratoni futóknál sok folyadék fogyasztása esetén elégtelen sóbevitel mellett. Gergőnél ez sem jött szóba.
Gyógyszermellékhatás: a kardiológiában alkalmazott nitrát tapaszok, nitrát spray tipikus mellékhatása a fejfájás, ezen kívül fejfájást okozhatnak még pl. a hormontartalmú fogamzásgátlók is. Gergő semmilyen gyógyszert nem szed tartósan.
Gyógyszermegvonás: Az orvos rákérdezett, hogy Gergő szed-e rendszeresen fájdalomcsillapítókat, mivel ezek hirtelen elhagyása is okozhat fejfájást. Kiderült, hogy főiskolás korábban rendszeresen Algopyrint vett be hasonló helyzetben, de évek óta nem is tart otthon fájdalomcsillapítót.
Koffeinmegvonás: A koffein természetes fájdalomcsillapító. Rendszeres, jelentős mennyiségű kávé fogyasztása esetén fejfájás jelentkezik, ha valaki nem issza meg a szokásos adag kávéját a korábban megszokott időpontban. Gergő elmondta, hogy ő reggelente 1 kávét iszik.
Neurológiai betegségek, pl. az agyvérzés vagy agyi infarktus különböző típusai, agydaganatok, epilepszia, idegrendszeri gyulladás. A fejfájáshoz társuló egyéb tünetek hiányában ezek sem jöttek szóba Gergőnél.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az orvos elmagyarázta Gergőnek, hogy bizonyos esetekben azonnal mentőt kell hívni vagy a legközelebbi Sürgősségi Betegellátó Osztályra menni:
Hirtelen kialakuló, ütésszerű erős fejfájás - “életem legerősebb fejfájása”.
Lázzal, tarkómerevséggel társuló fejfájás - bár a lázas állapot és a kapcsán jelentkező alacsony folyadékszint önmagában is okozhat fejfájást, ez a tünetegyüttes sürgős kivizsgálást indokol.
Fejfájás eszméletvesztéssel vagy zavart tudatállapottal.
Fejfájás koponya- vagy gerincsérülés után.
Halántéktáji fejfájás, nyomásérzékenység egyoldali látásvesztéssel
Nem szokványos, erős vagy fokozatosan erősödő fejfájás egy fejfájós személynél.
Ilyen esetekben a sürgősségi osztályon koponya CT-vizsgálatra, vérvételre és neurológiai vizsgálatra számíthat a páciens.
Gergő esetében ezek a tünetek nem álltak fenn, így az orvos azt javasolta, hogy ha a fejfájások rendszeressé válnak, érdemes néhány héten belül ambuláns neurológia szakvizsgálatot kérni, addig is fejfájásnaplót vezetni.
A neurológiai szakrendelésen részletes kórtörténet felvételére, fizikális vizsgálatra, szükség esetén laborvizsgálatokra, előjegyzett (pár héten belül elvégzett) koponya MR vizsgálatra kerül sor.
Gergő diagnózisa a fentiek alapján valószínűleg tenziós fejfájás, az elsődleges fejfájások leggyakoribb formája.
Életmódbeli tanácsok
Az orvos számos tanácsot adott a fejfájások gyakoriságának és erősségének a csökkentésére:
Megfelelő folyadékbevitel: Napi 2-3 liter folyadék fogyasztása.
Számítógépes munka közben gyakoribb pihenés, figyeljen tudatosan arra, hogy többet pislogjon és kövesse a 20-20-20 szabályt: 20 percenként 20 másodpercig nézzen 20 láb (kb. 6 méter) távolságra.
Rendszeres testmozgás: Az orvos heti 2-3 alkalommal jógát, Pilates-t vagy tai chi-t javasolt, amelyek nem csak a stressz szintet csökkentik, de javítják az állóképességet és az általános közérzetet is. Gergő egyik mozgásformával sem tud azonosulni, unalmasnak érzi őket, viszont szívesen túrázik a természetben, és korábban heti 3X futott, de ezt pár hónapja abbahagyta a túlórái miatt. Végül megbeszélték a háziorvosával, hogy megpróbálja csökkenteni a túlórák számát, beiktat heti 1-2 futást, és keresztedzésként kipróbálja heti egy alkalommal a jógát.
Magnézium pótlás: A mindennapos magnézium és B6 pótlás segíthet a migrén és a tenziós fejfájás megelőzésében, valamint rendszeres edzés és stresszes életmód esetén is hasznos.
Alvásminőség javítása: Megfelelő alvási rutin kialakítása és elegendő, legalább napi 8 óra alvásidő biztosítása kulcsfontosságú a fejfájások megelőzésében.
Stresszkezelés: Relaxációs technikák, például meditáció vagy légzőgyakorlatok, meditációs zene hallgatása segítenek a stressz okozta fejfájások enyhítésében.
Fejfájás esetén fájdalomcsillapító bevétele. Fontos azonban, hogy a heti 3 alkalomnál gyakrabban bevett fájdalomcsillapító gyógyszermegvonásos fejfájást okozhat.
Tanulságok Gergő történetéből
A WHO szerint a fejfájás az egyik leggyakoribb egészségügyi panasz, és Gergő esete jól mutatja, hogy számos ok állhat a háttérben, amelyek akár együtt is felléphetnek. A fájdalom intenzitásának megállapítása és a kiváltó okok azonosítása kulcsfontosságú a megfelelő kezelés megtalálásában. Bár a legtöbb esetben nem életveszélyes állapotról van szó, fontos figyelni a tünetekre, és szükség esetén orvosi segítséget kérni. A fejfájás megelőzésében és enyhítésében nagy szerepe van a megfelelő életmódnak: az elegendő alvás, a megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres testmozgás és a stresszkezelés mind segíthetnek a panaszok csökkentésében.
Felhasznált források
Magyar Fejfájás Társaság ajánlásai
Neurológiai Szakmai Kollégium irányelvei
WHO: Fejfájás-rendellenességek osztályozása
Nemzetközi Fejfájás Társaság (IHS) kritériumrendszere
American Migraine Foundation: Lifestyle modifications for migraine prevention
Ha szeretnél szakemberünkkel konzultálni, kattints az alábbi gombra
és látogass el a DokiApp felületére:
Commenti