"Már megint kezdődik" - sóhajtott fel Hédi, amikor reggel felébredt. A fejfájás, ami az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentkezett, most is ott lüktetett a halántékában. Csüggedten tette fel magának a kérdést: vajon meddig fog tartani, és mit tehetne ellene? A múlt hétvégi csapatépítőn Zsófi említette, hogy ő is hasonló panaszokkal küzd évek óta, és nemrég kiderült, hogy migrénes. De vajon Hédi esetében is erről van szó?
Az első orvosi konzultáció
Hédi úgy döntött, hogy ideje orvoshoz fordulni. A háziorvosa alaposan kikérdezte a tüneteiről, hogy pontosabb képet kapjon a problémáról. Elsőként arról érdeklődött, mióta jelentkezik visszatérő fejfájás, majd rákérdezett a fájdalom erősségére is, a vizuális analóg skála segítségével, ahol 0 jelenti a fájdalommentes állapotot, és 10 a kibírhatatlanul erős fejfájást. Fontos az is, hogy milyen gyakran fordul elő, meddig tart, és van-e bármi, ami kiváltja vagy enyhíti a fájdalmat. Az orvos kíváncsi volt a fájdalom jellegére is – lüktető, nyomó vagy szúró –, valamint arra, hogy a fej melyik részén érezhető leginkább. Végül megkérdezte, társulnak-e a fejfájáshoz egyéb tünetek is.
Hédi elmondta, hogy a fejfájásai általában reggel vagy kora délután kezdődnek, és változó intenzitással, de akár egész nap is eltarthatnak. A fájdalom többnyire mindkét oldalon jelentkezik, és olyan érzés, mintha egy abroncs szorítaná a fejét.
Az elsődleges fejfájások típusai
A háziorvos elmagyarázta Hédinek, hogy az elsődleges fejfájások önálló rendellenességként jelentkeznek, nem más betegségek tüneteként. A három leggyakoribb típus: a tenziós fejfájás, a migrén és a cluster fejfájás. (A másodlagos fejfájásokról pedig itt olvashatsz bővebben.)
1. Tenziós fejfájás
"A tünetei alapján valószínűleg tenziós típusú fejfájással állunk szemben" - magyarázta az orvos." Ez a leggyakoribb fejfájás típus, amit az emberek 30-78%-a tapasztal élete során."
Általában tompa, nyomó fájdalommal jelentkezik, amely enyhe vagy közepes intenzitású, a vizuális analóg skálán általában 5-ös erősség alatti. A fájdalom kétoldali, vagy abroncsszerű, körkörös. A tenziós fejfájást különböző kiváltó tényezők is előidézhetik, mint például a stressz, a rossz testtartás, vagy az alváshiány. Időjárási változások, mint a hideg- és melegfrontok, a hirtelen légnyomásváltozás, a magas páratartalom, illetve a szeles időjárás szintén hatással lehetnek rá. Emellett hosszan tartó, monoton tevékenységek, például a számítógépes munka, valamint a nem megfelelő folyadékbevitel, napi két liternél kevesebb víz fogyasztása is fokozhatják a kialakulásának kockázatát.
2. Migrén
Az orvos fontosnak tartotta, hogy beszéljen a migrénről is, hiszen ez a második leggyakoribb elsődleges fejfájás típus.
A migrén jellemzői közé tartozik a lüktető, pulzáló jellegű, nagyon erős fájdalom, amely a vizuális analóg skálán általában 6-os erősség fölötti. Ez a fájdalom jellemzően féloldali, és a fizikai aktivitás súlyosbítja, míg a pihenés enyhítheti. Fájdalomcsillapító kezelés nélkül 4 - 72 óra között tart, és gyakran társul hozzá hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység, szédülés, ezenkívül felléphet még látászavar, valamint féloldali arc- vagy végtagzsibbadás.
A migrénes rohamot különböző tényezők válthatják ki, beleértve a hormonális változásokat, mint a pajzsmirigyhormon szintjének ingadozása, a hormonális fogamzásgátlók szedése, vagy a menstruációs ciklus. Bizonyos ételek és italok, például a túlérett sajtok, vörösbor, csokoládé, nátrium-glutamátot tartalmazó ételek, citrusfélék, valamint a koffein túlzott fogyasztása vagy megvonása is migrént provokálhatnak. Emellett környezeti tényezők, mint az erős fények, hangos zajok, erős szagok, időjárási frontok szintén befolyásolhatják a migrén kialakulását. Az alváshiány, a nagyon hosszas alvás alváshiány után, a stressz, de akár a stressz megszűnése (például „hétvégi migrén” vagy nagyobb terhelés utáni migrén) is kiváltó tényező lehet, csakúgy, mint a fizikai túlerőltetés, az éhezés, illetve a rendszertelen étkezés.
Számos migrénes beteg beszámol úgynevezett aurajelenségekről, amelyek a fejfájás előtt jelentkeznek. Ezek közé tartozhatnak vizuális tünetek, például villódzó fények, pöttyök vagy cikkcakk vonalak a látótér egyik vagy mindkét oldalán.
Előfordulhatnak beszédzavarok, amelyek érinthetik a beszéd megértését vagy kifejezését, valamint ezek együttesét. Megjelenhet az egyik testfél zsibbadása, szédülés, de koncentrációs nehézség, az úgynevezett „ködös agy” érzése is.
3. Cluster fejfájás
Bár ritkább, mint az előző két típus, a háziorvos fontosnak tartotta, hogy Hédi erről is tudjon.
A cluster fejfájás rendkívül erős, szúró, 10-es intenzitású fájdalom, amely szigorúan féloldali, legtöbbször a szem körül jelentkezik. A rohamok jellemzően 15 és 180 perc között tartanak, és akár naponta többször is felbukkanhatnak. Gyakran éjszaka kezdődnek. A fájdalmat különböző kísérő tünetek is jellemzik, mint a könnyezés, orrdugulás vagy orrfolyás, a szemhéj duzzanata, a pupilla összehúzódása, valamint verejtékezés a homlokon. A cluster fejfájás „fürtökben” jelentkezik: hetekig vagy hónapokig tartó intenzív fejfájásos időszakok követik egymást, amelyeket hosszabb fájdalommentes periódusok váltanak.
A rohamokat különböző tényezők válthatják ki, például alkoholfogyasztás, vagy erős fizikai megterhelés. A nagy tengerszint feletti magasság, nitráttartalmú ételek, az alvásmintázat megváltozása – akár kevesebb, akár több alvás –, illetve az erős érzelmi stressz is kiváltó tényezők lehetnek. Bizonyos gyógyszerek, különösen a nitráttartalmú értágítók, valamint erős fényhatások, mint a számítógépes játékok vagy a diszkó villogó fényei, a magas hőmérséklet, például nyári hőség vagy meleg munkahelyi környezet szintén provokálhatják a cluster fejfájás megjelenését.
A fejfájásnapló jelentősége
A háziorvos azt javasolta Hédinek, hogy vezessen fejfájásnaplót: "Ez nem csak Önnek segít jobban megérteni a fejfájásokat, hanem nekünk, orvosoknak is hasznos információkat nyújt a diagnózis felállításához és a kezelés megtervezéséhez."
A fejfájásnapló vezetésekor érdemes rögzíteni a fejfájás kezdetének pontos időpontját és a fájdalom intenzitását, amelyet 0-tól 10-ig terjedő skálán lehet mérni. Fontos feltüntetni a kísérő tüneteket is, például a fényérzékenységet, látászavarokat, féloldali zsibbadást, arcfél- vagy végtaggyengeséget, valamint a beszédzavarokat. Emellett hasznos feljegyezni az esetleges kiváltó tényezőket, mint az időjárás-változás vagy bizonyos ételek fogyasztása. A bevett fájdalomcsillapítók és azok hatékonyságának rögzítése is elengedhetetlen, különösen azért, hogy követni lehessen, mely készítmények nyújtanak enyhülést. Nők esetében a menstruációs ciklus kezdőnapjának megjelölése szintén lényeges információ, mivel a ciklus egyes szakaszai befolyásolhatják a fejfájás gyakoriságát és intenzitását. Végül, a fizikai aktivitás naplózása is ajánlott, mivel a mozgás mértéke és típusa hatással lehet a fejfájásra.
Kivizsgálás és orvosi vizsgálatok
A háziorvosi vizsgálat magában foglalja a kórtörténet felvételét, fizikális vizsgálatot, vérnyomásmérést, és egy egyszerűsített neurológiai vizsgálatot. Ha szükséges, a háziorvos laborvizsgálatokat is kér. Célzottan igyekszik kideríteni, hogy van-e olyan kóros eltérés, amely gyors beavatkozást igényel.
Amennyiben a páciens panaszai hetekig nem enyhülnek, vagy olyan társult tünetek jelennek meg, amelyek alaposabb kivizsgálást igényelnek, a háziorvos neurológiai szakrendelésre irányíthatja a beteget. Itt részletesebb neurológiai vizsgálatot végeznek, és szükség esetén képalkotó vizsgálatokat – például koponya CT-t vagy MR-t – is kérhetnek. Ezek a vizsgálatok a hosszabb előjegyzési és leletezési idő miatt akár 12 hetet is igénybe vehetnek. A neurológiai szakrendelésen további laborvizsgálatok előjegyzésére is sor kerülhet, például a pajzsmirigyhormon szintjének meghatározására vagy a gluténérzékenység szűrésére.
Mennyire sürgős a kivizsgálás?
A háziorvos elmagyarázta Hédinek, hogy három hónapon belüli kivizsgálás elegendő azokban az esetekben, amikor a fejfájás hosszú ideje, azonos módon ismétlődik, és a páciens családjában – például a szülőknél, testvéreknél vagy unokatestvéreknél – is rendszeresen előfordul hasonló típusú fejfájás. Amennyiben a fájdalom enyhe vagy közepes erősségű, és a mindennapi tevékenységek elvégzését nem akadályozza, nem szükséges sürgősségi beavatkozás. További feltételek, amelyek mellett elegendő a három hónapon belüli kivizsgálás: a páciens láztalan, a közelmúltban nem történt koponya- vagy gerincsérülés, nincs tudatzavara vagy egyéb neurológiai tünete, és a fájdalomcsillapítók hatásosnak bizonyulnak a panaszok enyhítésére.
A háziorvos megemlítette még Hédinek, hogy bár a tenziós fejfájás, a migrén és a cluster fejfájás a leggyakoribb elsődleges fejfájástípusok, léteznek ritkább formák is:
Köhögéssel kapcsolatos fejfájás:
Hirtelen, erős fejfájás, ami köhögés, tüsszentés, vagy erőlködés hatására jelentkezik
Általában kétoldali, másodpercekig tart.
Fizikai terhelésre jelentkező fejfájás:
Intenzív testmozgás során vagy után jelentkező lüktető fejfájás
Többnyire kétoldali, percektől órákig tarthat.
Szexuális aktivitással összefüggő fejfájás:
Az orgazmus előtt vagy alatt jelentkező, hirtelen erős fejfájás
Lehet tompa vagy robbanásszerű.
Hideg stimulus fejfájás ("jégkrém-fejfájás" - “ice cream headache”):
Jéghideg étel, ital gyors fogyasztása vagy nagyon hideg levegő belélegzése váltja ki
Éles, rövid ideig tartó fájdalom a homlok közepén.
Külső nyomás okozta fejfájás:
Hosszan tartó külső nyomás (pl. szoros úszószemüveg, fejhallgató, fejpánt) által kiváltott tompa fájdalom
A nyomás megszűnése után gyorsan elmúlik.
Alvással kapcsolatos fejfájás:
Ébredéskor jelentkező tompa fejfájás
Általában reggel jelentkezik, és pár órán belül elmúlik
Új, mindennap jelentkező perzisztens fejfájás (New Daily Persistent Headache - NDPH):
Hirtelen kezdődik és napi 24 órában folyamatosan fennáll
Három hónapnál tovább, gyakran évekig tart.
Hédi diagnózisa és a tanulságok
A kivizsgálás és az egy hónapig vezetett fejfájásnapló alapján beigazolódott a háziorvos első gyanúja: Hédi valóban tenziós típusú fejfájástól szenvedett, mely szinte kétnaponta jelentkezett. A fejfájásnapló segített azonosítani a főbb kiváltó tényezőket: a mozgásszegény életmódot és az időjárási hidegfrontok hatását.
Az orvos életmódbeli változtatásokat javasolt:
Rendszeres szünetek tartása a munkában
Nyújtó gyakorlatok, pl. heti 1 alkalommal Pilates gyakorlása
Stresszkezelési technikák, pl. Mindfulness vagy Autogén tréning elsajátítása szakember segítségével
Megfelelő ergonómiai körülmények kialakítása a munkahelyen: Kényelmes szék, megfelelő távolság a képernyőtől, a monitor előtt töltött idő korlátozása
Napi legalább 8 óra alvás, napi legalább 2-3 liter folyadék fogyasztása (pl. csapvíz, ásványvíz, tea)
Rendszeres testmozgás: Hédi úgy döntött, hogy újrakezdi a fél éve abbahagyott Zumba edzéseket.
Fél év után a fenti változtatások mellett havi 2-3 alkalommal jelentkezett fejfájása a korábbi havi 15 alkalom helyett, és a fejfájások intenzitása is 4-5-ről 2-3-ra csökkent, melyek miatt Hédi már nem tartotta szükségesnek fájdalomcsillapító bevételét.
Ez jól példázza, hogy az elsődleges fejfájások, bár kellemetlenek, megfelelő kivizsgálással és életmódváltással általában jól kezelhetők.
A fejfájásnapló vezetése pedig kulcsfontosságú szerepet játszik mind a diagnózis felállításában, mind a kezelés sikerességének nyomon követésében.
Ha szeretnél szakemberünkkel konzultálni, kattints az alábbi gombra
és látogass el a DokiApp felületére:
Felhasznált források
Magyar Fejfájás Társaság szakmai irányelvei
Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society) kritériumrendszere
European Headache Federation ajánlásai
American Academy of Neurology gyakorlati útmutatója
WHO: Guidelines for the management of common headache disorders
Neurológiai Szakmai Kollégium módszertani ajánlásai
Journal of Headache and Pain: Primary headache disorders clinical management guidelines.
Comments